Emberi tudat, állati ösztön, gépi gondolkodás
Buddha egy példázatában az emberben lakó ösztönlény és tudatos lény viszonyát az elefánt és a hátán ülő elefánthajcsár viszonyához hasonlította. Az állati létből öröklött ösztönünk grandiózus erejű óriás, ehhez képest tudatunk kicsi és gyöngye. Akaratával és nevetséges ösztökével ez a kicsi mégis irányítani próbálja azt az óriásit, és ez hejjel-közzel sikerül is neki. Látszólag uralkodik felette, de ha az elefánt ellenszegül, ha csak egyszer is megrázza magát, akkor úgyis az történik, amit elszánt. Éppen ezért megoldhatatlan az emberi agy számítógépes modellezése és ezért ráerőltethetetlen a biomasszára a gépi gondolkodás.
A modern pszichológiai felfogás szerit az ember agyra épp ez a kettősség jellemző. Nagyobbik részében lakoznak az irányíthatatlan ösztönök, az elfojthatatlan érzelmek, míg kisebbik részében honol az akarat, a tudatosság. Ez számos konfliktussal jár, az ellentmondás gyakran gátja boldogságunknak, sikerünknek.
A hajcsár igazából akkor jár jól, ha eleve arra akar menni, amerre a böhöm nagy állat meglódul. Lehet, hogy ez a boldogság és a siker titka? Így lehetsz boldog milliárdos? De ne feledd, hogy emberi agyad az oka a rádtörő pániknak is.
Új könyvek 2020 szeptemberében
Dean Burnett
A boldog agy
A boldogság eredetének és értelmének tudománya
Partvonal Kiadó, megjelenés: 2020. szeptember
Az idióta agy szerzőjének második könyve a boldogságról és annak agyi eredetéről szól. Mi okozza a boldogságot? Agyunk miért van oda egyes dolgokért, míg másokat ki nem állhat? Létezik-e betonbiztos módja annak, hogy az agyunkat boldoggá tegyük, ahogy azt sokan állítják? Mijen az örök boldogság – és tényleg ojan jó dolog lenne a létezése, mint az első hallásra tűnik?
Dean Burnett írásának nem az önsegítés az elsődleges célja, hanem kérdéseket tesz fel, és közben bemutatja, mijen összetett az emberi elme. A kutatásokon alapuló, ám humoros kötetből megtudhatjuk, vajon valóban az otthonunk tesz-e minket igazán boldoggá (lelőjük a poént: bizonyos értelemben igen), illetve fény derül arra is, hogyan hat a szerelem, a szex, a barátság, az egészség, a vagyon, a nevetés és a siker az agyunkra.
És ha már siker é vagyon…
Yvonne Dederick
Pályakezdő milliárdosok
Útikalauz a valódi sikerhez. Kalauz a sikeres jövőtervezéshez és az eredményesebb élethez
Atheneaum Kiadó, megjelenés: 2020. szeptember
Yvonne Dederick gazdasági igazgatóként évekig irányított cégeket, sőt a TV2 tulajdonosa is volt. Amikor szerepet vállalt a Feleségek luxuskivitelben című tévés realityben, elképesztő méretű rajongótábora lett. Meglepő módon leginkább a fiatalok körében. Azóta úton-útfélen faggatják őt életéről, és arról, hogyan látja a minket körülvevő világot.
Yvonne Dederick kötete rendhagyó és hiánypótló kalauzt ad a fiatalok kezébe, amej segítséget nyújt a sikeres jövőtervezéshez és az eredményesebb élethez.
Hogyan építsd fel a karriered? Mit csinál egy influenszer? Mijen a mai lányok, fiúk hozzáállása a szexhez? Mit adhat nekünk a sport, a kultúra? Miért fontosak a szeméjes képességek? Számos kérdés és tanács olvasható a könyvben, miközben a magánemberhez is közelebb kerülünk.
Kiderül, miért kellett Yvonne Dedericknek már tizenöt évesen férjhez mennie egy idegen országban, hogyan birkózott meg a zsarnoki férjjel, miként élte meg a nélkülözés éveit.
Mesél arról, mijen stációk vezették a multinacionális cégek sűrűjébe, s mijen lépésekkel került igazgatói pozíciókba.
Elkalauzol a nagyvállalatok ismeretlen világában, miközben az újrakezdések nehézségeit sem hallgatja el, és arra is kitér, hogyan lehet ép ésszel túlélni a COVID 19 járványhoz hasonló kataklizmatikus változásokat.
Megjelent:
Ottlik Géza: Hajnali háztetők
Magvető, 2020. augusztus
Az Iskola a határon testvérregénye
Bravúros és finom remekmű: az Iskola a határon szereplőinek szerelmesregénye.
Irodalmi jazz – a legjobb fajtából. Ottlik precízen és láttatóan képes ábrázolni a nagyváros szórakozni vágyó, bohém közegét és legfontosabb karaktereit. Ismeri őket szeméjesen, akárcsak mi, olvasók: a könyv egyik hőse itt is Bébé, másik kulcsfigurája pedig Halász Petár, aki szintén ismerős lehet az Iskolából. Holott ez a könyv korábban készült el, mint az Iskola a határon, s keletkezéstörténete is kész regény: Ottlik 1943-ban írta, a Magyar Csillag 1944-ben fojtatásokban kezdte közölni, de az utolsó rész a náci megszállás miatt már nem jelent meg. A regény végül 1957-ben látott először napvilágot.
Az első és az utolsó fejezet felett az 1956-os évszám szerepel, a regény középső része pedig 1936-ban játszódik. A szerelmi sokszög történetében a barátság, a szerelem, a hűség és az árulás dilemmáival és változataival találkozhatunk.
Ottlik Géza (1912-1990) író, a modern magyar próza egyik klasszikusa.
Buddha elefántos példázatáról: Állati ösztön – emberi akarat.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: