Elmaradt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
A magát megkoronázó vírus rabságában az írók virtuális száműzetésbe vonultak és élő hangoskönyvek formájában küldenek elfogódott, féltő üzeneteket az elárvult olvasóknak.
2020. április 23-án kezdődött volna a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, de ezt a dátumot kiégette a naptárból a koronavírus. Kiégette tudatunkból is. Kiadókéból és olvasókéból egyaránt, amelyek és akik tavaly ősz óta egyfolytában készültek a nagy eseményre. A nyájas olvasókat a könyves műhelyek már ősztől kellően megbombázták mindenféle promóciós, PR és marketing anyagokkal, így a könyvbarát ínyencek tenyerüket dörzsölve legalább az év eleje óta tervezték, hogy egy pezsgő (és sörös) hétvégét a Millenárison töltsenek, s ott felszerelkezzenek olvasnivalóval, és épüljenek, gazdagodjanak a találkozásokból, diskurzusokból. Mint egy kiadós kolléga nemrégiben hangoztatta: ez a tavaszi banzáj a legjobb alkalom könyvet megjelentetni, mert az érdeklődés, az újdonság varázsa a könyvhétig kitart, a könyvheti könyv azonban már a vakáció utáni őszi – kulturális – szezonkezdésben bizony réginek hat.
A XXVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál elmaradásával most azonban megszakadt a koronavírus járvány miatt ez a rendszerváltás után indult kulturális hagyomány, és a sokkal régebbi könyvhét megtartása is kétséges a Covid-19 miatt júniusban. Ez lehet bosszantó, de ami igazán szorongással tölt el, hogy a karanténból kiszabadulva milyen világban találkozunk újra? Hogy a kiadói kínálatokat – a régebbi (egy újszülöttnek minden könyv új!) és legfrissebb könyveket ugyanaz a „túlélő” közönség vajon milyen új tudattal, s ennek megfelelően: érdeklődéssel, kulturális beidegződéssel fogadja? Vajon nem változik-e meg minden jóvátehetetlenül? Avagy éppen minden jóra fordul? S a könyvek fölhalmozta értékek képezik a bázist, ahonnan a régi-új világ újra elindul?
A Liber-All Kiadó például elmaradt könyvei közül csak Alberd Yollaka Tsúszó-tanulmányok című munkáját jelentette meg, hogy a Tsúszó Sándor születésének 110. évfordulóját ünneplő közönség az esszékötetet kezébe vehesse. A kiadó tervezett további három könyve – Adalay B. Kroll: Imago mundi c. pszichothrillere; Kállay Labord: Csereszabatos genezis című teremtésmítosza; Lloyd al-Bakar: Beavatkozó művészet c. magánesztétikája- esetében a nyomdagép indító gombját csak akkor nyomják meg az illetékesek, ha ama „körülmények” megengedik.
Persze olvasni lehet nemcsak Gutenberg páholyában, hanem Digitália szalonjában is, de a könyvtárak, archívumok egyelőre még mindig a Gutenberg galaxis és nem a Neumann Univerzum bugyraiban őrzik meg az időt a történelem számára, amelyet most élünk túl barlangjainkba vonulva.
A könyvfesztivál idejére az írók virtuális száműzetésbe vonultak és élő hangoskönyvek képernyőjétől üzennek az elárvult olvasóknak.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: