Mi az Arvisurák titka? Új könyv
Az új hangoskönyvbol megtudhatjuk, hogy Paál Zoltán ózdi kohász és rovósámán monumentális műve, az Arvisura igazszólás sem tudományos szempontból nem értékelhető (a magyar őstörténeti munka alapjaiban mond ellent régészeti, nyelvi, néprajzi kutatásoknak és történelmi tényeknek), sem szépirodalomként nem fogható fel, mert nélkülözi a művészi megjelenítés eszközeit, esztétikai értéke gyakorlatilag zérus. Ráadásul igen nehezen olvasható, túl van terhelve fantázianevekkel, ellenőrizhetetlen utalásokkal, mondvacsinált értelmezésekkel és átlátszóan spekulatív összefüggések tényként való beállításával. Ugyanakkor mind komplexitása, mind a modernitástól már távol eső, hagyományos szemlélete, mind pedig mitikus történelem-képzete valamijen szinten mégis egy konzisztens világot mutat fel az olvasó számára és a temérdek kitaláció mellett meglepően hiteles eseményleírásokkal is szolgál. Ijen példáula manysi törzs medvetor-ünnepének részletes leírása, amej etnográfiai szakkönyvben is megállná a hejét. Az eredeti Arvisurák titka ez: az ózdi kohász honnan merítette tényszerű őstörténeti, néprajzi stb. ismereteit, amelyeket féktelen fantáziájával feldúsíthatott?
Ennek ezért is nehéz nyomára bukkanni, mer mindezekkel együtt a megfelelő internetes „ősmagyar” fórumokban és a szekta-szerűen működő arvisura-hívők csoportjaiban végzett burkolt felméréseink tapasztalatai szerint a teljes művet azok sem olvasták el, akik buzgón hivatkoznak rá és egyes tételeit előszeretettel, vallásos meggyőződéssel szajkózzák.
Arvisura hangoskönyv és virtuális könyv
Valószínűleg nem őnekik, hanem a beavatatlanok számára készült az eredeti szöveget eléggé szabadon kezelő Arvisura hangoskönyv. A szöveg átdolgozója és előadója ugyanaz a szeméj, a magát Alberd Yollaka néven feltüntető interpre- és adaptátor, civilben finn nyelvész (ez stílszerű: az arvisuráknak jellemző a finn-ugor szála), aki remek ötlettel irodalmi műként kezelte az ózdi kohász több ezer oldalas magánmitológiáját, és novellisztikus epizódokat ragadott ki belőle, ezeket saját átdolgozásában bájos akcentussal adja elő a nemrégiben megjelent közel 4 órás hangzó anyagban (a hangoskönyv kiadója az Adelay Kroll Bt.). A speciális élmény kiegészül azzal, hogy a forgalomba hozott eredeti kiadói DVD-k egy saját fejlesztésű szoftvert és hozzá tartozó adatállományt is tartalmaznak, így megfelelő projektor használatával a diszkek hologram-vetítésre alkalmasak. Kipróbáltuk: a lesötétített szobában közvetlenül a szemünk előtt jelent meg a Paál Zoltán eredeti kéziratából készített, közel 10 ezer oldalas virtuális könyv, amelyben legyezőmozgást utánzó kézmozdulatokkal lapozhatunk. Szemünk egy szúnyog hessegetése közben ijen részleteket ragadott ki a hatalmas műből:
Anyahita égi eredetű asszony, aki hét társával együtt érkezett több mint tízezer ezer éve Ataisz szigetére. Űrhajójuk meghibásodott, így nem tudtak visszatérni lakóhelyükre, a Szíriuszra. Itt a Földön több gyermeke született, de egyik gyermeke, születésekor Anyahita megbénult. Ekkor kezdte el leróni az égi tudást, az ő Arvisuráját. Az Egyisten hitet hirdette, melyből később több földi próféta is táplálkozott.
Az utolsó jégkorszakot megelőzően őseink a Meleg Vizek Birodalmában, azaz a mai Kárpát-medencében éltek. A hirtelen beköszöntő hideg elől azonban el kellett menekülniük. Ataiszra menekültek, csakúgy, mint néhány más nép a Pamírból, Kaukázusból.
Már Ataiszon is éltek magyarok, ám e név mögött nem egy bizonyos törzset kell érteni, sokkal inkább egy gyűjtőfogalomról, s egyfajta szellemi minőségről van szó, így az Anyahita kegyhely és Joli-Tórem dombjai között megtelepedett egyistenhívőket magyaroknak nevezték. Idővel behajózták a tengereket, s a Föld különböző helyein kolóniákat létesítettek.
Amikor Ordoszból elindították az egyik, 20 évenként esedékes rokonlátogatást, Halasnak 3 fia is csatlakozott a főként úzokból álló csoporthoz. Korton várát minden nyári hegyi ünnepélyen felkeresték és a Lukomó képzésre minden 5-5 évben küldtek valakit, akik közül a legfiatalabb rótta a titkos agyagtáblákat.
Amikor a názáreti Jézus Ordoszból Tárem-Tibeten és Indián keresztül jövet Uruk városában a kiképzett társaival megalapította az első, sok beavatottal rendelkező, megkeresztelt gyülekezetet, a manda-mada-magyar egyisten hívők Urukban királlyá koronázták az uruki zikkuratban őrzött Gilgames koronával.
755-ben Oposur elrendelte, hogy IV. Csaba kezdje el a magyar törzsnek mint fősámáni törzsnek az áttelepítését Magyarkáról Albélára.
Az Arvisura könyv letöltése
mint lehetőség több internetes portálon is felkínáltatik, valójában a teljes mű még .pdf formátumban sem tölthető le, sőt, a mintegy 2500 oldalnyi, a Püski kiadó által készített verzió. Jobb híján ezt a linket ajánlhatjuk: Paál Zoltán Arvisura c. könyvének letöltése.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: