Az Athenaeum Kiadó könyvheti újdonságai
Benyák Zoltán
Az utolsó emberig
Esküdt ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra.
A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért.
Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük.
Benyák Zoltán, aki olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman, ezúttal a világ legkegyetlenebb küzdelméről ír, amely átível történelmünkön – a régmúltból az elképzelt, távoli jövőbe.
Bíró Szabolcs
Anjouk – V. rész
Ötvenezer lándzsa
1328. Lackfi István éppen visegrádi házában igyekszik felépülni az osztrák hadjáratban szerzett sérüléseiből, miközben fegyvernökei Budán rábukkannak Bátor Attila rég halottnak hitt fiára. Az elmúlt esztendőkben Szilárd lemondott a lovagi életmódról, kovács szeretne lenni, ám erről sem a király, sem a fiú új gyámja, sem a nevelőjének kijelölt Péter nem akar hallani. Mindnyájan ragaszkodnak hozzá, hogy Bátor Szilárd az apja nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ami nem megy zökkenőmentesen – ám a sorsa elől senki sem menekülhet.
Időközben meghal Róbert nápolyi király fia, Anjou Károly pedig reménykedni kezd, hogy a magyar Szent Korona mellé megszerezheti szülővárosa trónját is – ha nem magának, hát legalább valamelyik örökösének. Mielőtt azonban ezt megtehetné, egészen más gondokkal kell szembenéznie. Virágzó birodalmában, akár egy hatalmas sakktáblán, számos figura áll fel az újabb játszmához. Egy áruló vajda, egy tébolyult bizalmas, egy buja rokon és egy gyönyörű udvarhölgy, aki nem is sejti, micsoda felfordulást okoz a puszta jelenlétével…
Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának érzelmekkel és drámai fordulatokkal teli ötödik része egyben az Arany Visegrád-trilógia második kötete. Szerelem és háború, barátság és gyűlölet, élet és halál a középkori Magyar Királyságban.
Meghívó Medgyes Péter: Világgá mentem című könyvének bemutatójára
A Corvina Kiadó új könyvei
Medgyes Péter
Világgá mentem
“…avagy hogy kerül egy angoltanár 100 országba?”
Sokat tűnődöm azon, vajon miféle belső kényszer hatására utazom annyit. Lehet, hogy így kompenzálom magam amiatt, hogy tizenkilenc éves koromig nem léphettem át a magyar határt? Valahányszor a kisbőröndömet pakolom, ma is elfog a harctéri idegesség: “Jaj, mi lesz velem? Túlélem?” Ám mihelyt bepréselem magam a repülőgép szűk ülésébe, beleborzongok a boldogító tudatba, hogy hazaérve újabb gombostűt bökhetek a fali térképembe: “Lám, ide is eljutottam!”
Medgyes Péter neves angoltanár, a neveléstudomány doktora, az ELTE professor emeritusa. Pályafutását a közoktatásban kezdte, majd volt vezetőtanár, tanszékvezető, rektorhelyettes, helyettes államtitkár, nagykövet. 40 könyvet és mintegy 200 szakcikket publikált itthon és külföldön, továbbá 50 országban tartott plenáris előadást főként az angoltanítás témakörében. Az egyik szakmódszertani könyvéért kapott díjat Fülöp hercegtől vehette át a Buckingham-palotában, Erzsébet királynő pedig a Brit Birodalom Érdemérem parancsnoki fokozatával tüntette ki. Felesége és három gyermeke mellett van egy vizslakutyája. Hobbiteniszező, Barca-rajongó.
Cserhalmi Imre
Törlesztés
“Kockáztató voltam. Kockázat nélkül lehetséges nyugalom, de ritkán lehetséges győzelem. Nekem mindig nagyon kellett akarnom és csinálnom, amit csináltam, ha úgy nem ment vagy nem mehetett, inkább abbahagytam. Szenvedélyesen, vagy sehogy. Az életem széles amplitúdóval mozgott. Rájöttem, hogy igenis mindig van választási lehetőség, és csak az az ember szabad igazán, aki ezt meri felismerni és vállalni. Nekem az felelt meg, ha az elém táruló lehetőségek közül következetesen a nehezebbiket választottam. Az életem nem volt mindig jó, de mindig érdekes volt, és ez sokkal többet ér, mintha mindig csupán jó lett volna.”
Cserhalmi Imre 81 éves korában határozta el, hogy megírja élete történetét. Nem csoda, hogy a munka csaknem két évig tartott, mert volt – többek közt – gyerekszínész, gyári segédmunkás, konferanszié, könyvkritikus, főiskolai tanár, amatőr operett-karmester, laptudósító, miniszterelnöki tanácsadó, egyetemi oktató, karvezető, iskolaigazgató, tréner, főszerkesztő és színházigazgató is. Írt újságot, filmforgatókönyvet, színművet, musicalt, operalibrettót, riportkönyvet, lakott Győrött, Szegeden, Pécsett, Albertirsán és Kiskunlacházán, és természetesen Budapesten, ahol született s most is él. Rengeteg élményre és persze tanulságra is tehetett szert eseménydús, tehát konfliktusokban is gazdag, olykor szinte kalandos életében.
MÁS
LocusFocus
A Magyar Képzőművészeti Egyetem
Festőművész Tanszéke
Gaál József osztályának kiállítása
Megnyitó: június 6-án 19 órakor
Megnyitja: Révész Emese művészettörténész
Megtekinthető: június 9-ig hétköznap 9 és 14, szombaton 10 és 13 óra között
Lokalizál és Fókuszál, elhelyez, majd megbontja a rendet, belemélyed egy felületbe, majd elhomályosítja a részleteket, feltételez messzi távlatokat, de a messzi távlatokat mind közelibbé teszi, keretrendszer, szemfény vesztő hókusz-pókusz, trükk amely minduntalan önmaga legegyszerűbb megoldása felé törekszik, a pont, a semmi, vagy épp az első jele a valaminek, vagy már egészen valóság, az egységes megteremtődése, vagy a különbségek elhagyása, hiányában az ismeretlen, a megfoghatatlan köd, vagy a megteremtődő kontraszt, megérkezés és beazonosítás, az ismerős táj, egy agyonhasznált szimbólum, vagy aranykori emberi mérték, valami ami köt minket valahová, a cél, és az azt elérni segítő, az arra rávilágító gondolat…
A kiállítás címe arra a közös nevezőre utal, amely egy egyetemi festőosztály (név szerint a Gaál József mesterosztály) diákjait – különböző személyiségeket – képes közös nevezőre hozni, hisz mindannyian foglalkoznak a képépítéssel, a vizuális mondandó hiteles átadásával és ez az olykor hosszú, olykor pillanatok alatt végbemenő folyamat mindenképp egy fókuszált állapot lecsapódása. A lecsapódás mindig helyhez, médiumhoz köt, ahogy művészetünkben is saját történeteik keressük. Ilyenkor jön jól egy biztos pont, amely mellett képesek vagyunk elhatározódni. Vannak, akiknek az alkotás ez a pont, amely cselekvéseiknek, gondolataiknak irányt ad. A kiállítás nem csak az együvé tartozást, de a különböző alkotási felfogásokat is hivatott bemutatni így hívva fel a figyelmet arra, hogy mindenkinek más a Locus-a és a Focus-a.
A kiállítók névsora:
Agg Lili
Bánkúti Gergő
Bogácsi Anna
Cservenka Edit
Fazekas Réka
Gyenes Júlia Boróka
Győri Mátyás
Hemrik Csilla Nóra
Iványi Illés Péter
Kiss Barnabás
Nagy Marcell
Mándli Petra
Orcsik Jessica
Sándor János
Skublics Ádám
Szatmár Viktor
Székely Ian
Teplán Nóra
Üveges Mónika
Zuberecz Boglárka Judit
Zuzana Zurbolová
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: