A Magvető Kiadó könyvújdonságai
Ünnepi Könyvhét – 2018
Takács Zsuzsa: A Vak Remény
Összegyűjtött és új versek
Takács Zsuzsa eddigi teljes költői életművét tartja kezében az olvasó: az összegyűjtött versek élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a kötet lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel. A Kossuth-díjas szerző nemzedékek számára vált iránymutatóvá, Ha van lelkünk ugyan című verse pedig a 2017-es év legolvasottabb online versközleménye volt.
„Minden igaz költészet kívülről megragadhatatlan, egyszeri sakkjátszma, mit csak utólag értékelhetünk. Ami bizonyosat nyitás után mondhatunk, nem több, mint hogy a játszma valódi. Valódi játszmának indul Takács Zsuzsa nyitása: egy valódi költészet széles és gazdag kombinációit, kibontakozását rejti magában.” (Pilinszky János) „A lélek csupán a test kényszere – ferdíthetnénk Pilinszkyt, aki egykor felhívta a figyelmet a pályakezdő Takács Zsuzsa költészetének tétova, kereső jellegére. Ez a meghatározó sajátosság azóta, az életmű kiteljesedése során, csak tovább erősödött, mintegy magabiztos tétovasággá sűrűsödött, keményedett, testesedett.” (Bazsányi Sándor)
„Takács Zsuzsa verseiben a modern melankólia líráját alkotja meg. Ennek a modernségben újra megerősödött hagyománynak azonban kétszeresen is új jelentést ad. […] A kritikus nem akarja elhallgatni csodálatát a megcsinálás ilyen maestriája olvastán.” (Pór Péter)
Vak vélemény
Megjelenés: 2018. június 4.
Oldalszám: 608 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: Keménytábla, védőborító
Ár: 4999 Ft
ISBN: 978 963 14 3675 4
Rakovszky Zsuzsa: Történések (Időmérték-sorozat)
A költőként induló Rakovszky Zsuzsa az elmúlt években a próza után és mellett visszatért a lírához is. Néhány évvel ezelőtti kötete, a Fortepan páratlan érzékenységgel és láttató erővel hívta elő a közös emlékezetből elmúlt életvilágunk egyedi fényképeit. A Történések epikus költészete inkább jelenünket pásztázza végig. Monológok, balladák, lírai elbeszélések, és az Állapotváltozások, egy sűrű verses regény álmainkról és félelmeinkről, lehetőségeinkről és korlátainkról. A zárt ajtókról és a párhuzamosan megnyitott ablakokról.
Megjelenés: 2018. június 4.
Oldalszám: 72 oldal
Méret: 100 x 170mm
Kötés: Keménytábla
Ár: 2499 Ft
ISBN: 978 963 14 3662 4
Bán Zsófia: Lehet lélegezni!Bán Zsófia elbeszéléskötetében felhangosított csendek, kihallgatott párbeszédek és belső monológok, éles vagy éppen elmosódott emlékek, szerelmi kirakójátékok követik egymást, akár a lélegzetvételek. Bán nagy formáló erővel teremt figurákat, a rá jellemző érzékiséggel és karneváli iróniával mesél nekünk távoli és közeli történeteket. Írói világában meghatározóak a test kisebb-nagyobb kisiklásai, vetemedései, kínjai, gyönyörei, valamint az otthon és az idegenség termékeny feszültsége. Hol vagyunk otthon? A nyelvben vagy az emlékeinkben? A térben vagy az időben? Esetleg a képekben? Vonzásokról és választásokról olvashatunk történeteket, menekülésekről és hazatérésekről, végeredményben a szabadság lehetőségéről, arról, hogy lehet lélegezni. |
Szív Ernő: Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba Szív Ernő legújabb könyvében nem kisebbre vállalkozik, mint hogy megírja a magyarok történetét. A bejövetelüket, a kimenetelüket és mindazt a sok fényes és zűrzavaros kalandot, ami e kettő között történt, történik. A magyarok mind költők, így nem csoda, hogy e sajátos fénytörésű irodalomtörténet voltaképpen a nemzet történetének tankönyve. Ki ne hallott volna már Rienzi Mariskáról! Természetesen sokan nem. De Ady Endréről, az ő szerelméről, akinek a vérbajt is átadta, már többen tudnak. Szív Ernő legújabb füzete az ő – Rienzi Mária – szempontjából meséli el férfiak és nők kis dicsőségeit és apró árulásait. Juhász Gyula helyett Sárvári Anna, Karinthy Frigyes helyett Böhm Aranka, Kosztolányi Dezső helyett, nos, őhelyette többen is hangot kapnak e kötet lapjain, sőt azt is megtudjuk, mi volt Karády Katalin élete szerepe. |
Garaczi László: HasításEgy lemur vallomásai V. A Hasítás Garaczi László kultikus-klasszikus regényciklusának ötödik kötete. A magyar próza egyik legjobb stilisztája ezúttal is ironikusan és a rá jellemző érzékenységgel közlekedik keresztül-kasul a múlt és a jelen, egy lehetséges élet pontjai között. Garaczit olvasva mindig időben vagyunk: az elbeszélő kisgyerekkora, kamaszkora, írói pályakezdése és harmincas évei is megjelennek a regényben. |
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem Krusovszky Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet. |
Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy Börönd Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Mi a megoldás? |
Marno János: Szereposzlás Mi van a szerepeken túl? Mi van a szerepeken innen? Hol vagyunk a szerepeinkben? Lehet-e szerep maga a nyelv, és ha igen, az oszt vagy szoroz? Marno János új verseskötetében folyamatos cserebomlásokat, szüntelen alakulásokat érzékeltet. Ebben az izgalmas költészetben mintha az egész létezés állandó mimikri lenne: színre lépés, színeváltozás és színpad. Egysoros mesterdarabok és katartikus hosszúversek, emlékek és álmok váltakoznak ritmikusan a Szereposzlás lapjain. Marno Jánossal a kép és a fogalom erőterében a költészet ősforrását járhatjuk körül. |
Milbacher Róbert: Léleknyavalyák A Léleknyavalyák kísérlet az első magyar krimi vagy bűnregény ,,rekonstrukciójára”. A történet középpontjában a színész és drámaíró Czakó Zsigmond 1847-es öngyilkossága áll. Hummel József nyugalmazott városi alkapitánynak 1851-ben egy véletlen folytán újra szeme elé kerül az egykor már megnyugtatóan lezárt ügy. A detektívnek arra kell rádöbbennie, hogy a maga idején nem járt el elég alapossággal, és számos hibát követett el a vizsgálat során, aminek következtében nem sikerült megértenie a szörnyű tett valódi kiváltó okát. Az új nyomozás során aztán olyan veszedelmes eszmék labirintusába téved, ahonnan alig-alig van visszaút megszokott, fegyelmezett hétköznapjaihoz. Önnön jól berendezett életének határai látszanak elbizonytalanodni, miközben az öngyilkosság lélektanának és filozófiájának megértésével próbálkozik. Megrettenve érzi, hogy valami sosem látott világnak az örvénye vonzza. A 19. századi nyelven megírt regény a maga archaikus, mégis mindenestül a mához szóló gondolkodásmódjával azt érzékelteti, hogy a múlt nem tud véget érni igazán. Minden nyom csupán újabb nyomhoz vezet. |
Terézia Mora: Szerelmes ufók Lépten-nyomon elveszett, magukra hagyott, zsákutcába jutott figurákkal találkozhatunk Terézia Mora új elbeszéléskötetében. Furcsák, idegenek, mégsem ismeretlenek. Köztünk élnek, főképp bennünk. A mániákus futó, aki a zsebtolvaj nyomába ered, a szenvedélybeteg fiatal pár, akik külön világuk foglyai, a nyugalmazott egyetemi tanár, akinek új életet kell kezdenie, és a többiek: egymástól elszakított rokonok, eltűnt emberek, illegális menekültek – csupa küzdő és kereső hős, akik vívják a maguk harcát a magány, a közöny és a kaotikus világ ellen. Róluk ír, őket szólaltatja meg Terézia Mora. A kortárs német irodalom egyik legfontosabb szerzője a nagysikerű regények után ezúttal fanyar érzékenységgel, ironikus empátiával megírt emberi történetekkel jelentkezik. |
Sándor Iván: A hetedik nap „Nem írok történelmi regényt. Az ismétlődő emberi helyzeteket, kelepcéket, létösvényeket keresem a história folyamatosságában. A hetedik nap történetei megeshettek volna nemcsak a tizenhatodik században, ahol a regény játszódik, de akár az antik világban, akár a huszonegyedik században. Azért helyeztem alakjaimat a tizenhatodik századba, mert az akkori világ ismerős lehet a mai olvasónak: harcok, gyűlöletkeltés, tömeges menekülés, vallási ellentétek: vasvilág. Otthon érzem magam ebben a korban.” |
Szilasi László: Luther kutyái „Szilasi László legmegrázóbb művét tartja kezében az olvasó. Viharsarki és szegedi regények, reformkori portréképek megfestése után eddigi legszemélyesebb történetét beszéli el az író. Híres irodalmi példának aktuálisan kézenfekvő volt Karinthy skandináv utazása. Egy nagy, halálos betegség fölötti drámai győzelemről szól tehát ez a regény. Témája a test, amely váratlanul és elementárisan hagyhat cserben bennünket, hogy aztán mégis kivételes ragaszkodást produkáljon. Témája az elveszett tudat, az érzékelhetetlen idő, a gyógyulás lehetetlensége és mégis-csodája. Témája egy család szorongattató széthullása, illetve egy új család fölépülése. Témája a családi múlt, a személyes történelem, szülők és nagyszülők sorsa, a huszadik század traumái, háborúk, békeidők, szegénység és túlélési praktikák; mindezekről kitárulkozva a confessio műfaját is fölhasználva beszélnek a rövidre vágott, visszafogott, feszülten pulzáló sorok. Ízlelgessük a baljósan gyönyörű címet: Luther kutyái. |
Szvoren Edina: Verseim „Szvoren Edina új novelláskötetét nemcsak a forma, a tökéletes, zsigerekre ható mondatok miatt érdemes elolvasni. Az a pszichológiai érzék és kíméletlenség, az a mindent átható tekintet, amely Szvoren Edinát jellemzi, egyszerre hatol be az ember és az emberi kapcsolatok legmélyére, és egyszerre képes bármit érzékeltetni a maga banalitásában is.” (Kiss Tibor Noé) |
TÉNYEK ÉS TANÚKSzarvas József – Bérczes László: Könnyű neked, Szarvas Józsi… Hogyan lesz egy hentestanulóból színész? Hát így: egy Debrecen melletti tanyán kell hozzá nevelkedni, operaénekesnek kell készülni, titokban a Táncdalfesztivál sztárjáról, Kovács Katiról ábrándozni, a debreceni Húsfeldolgozó Szakmunkásképzőbe járni… Két évvel később a debreceni vágóhídon kell dolgozni, meg kell alakítani a „Húsosok” színjátszó csoportot, aztán előbb kell felvételt nyerni a Színművészetire, mint ahogy az ember megszerzi az érettségit. A Vígszínház és Kaposvár után az új Nemzeti nyitó előadásában Ádámot kell játszani, és 2007-től az őrségi Viszák Tündérkertje és Pajtaszínháza, meg Budapest között kell megosztania az életét annak az embernek, aki elénk tárja nem mindennapi kanyarokban bővelkedő, gazdag életét ebben a könyvben. |
Csalog Zsolt – Heltai György: Hogyan kell forradalmat csinálni? Heltai György jogászt, a Rajk-per kapcsán bebörtönzött kommunista politikust a mai olvasó leginkább mint az utolsó Nagy Imre-kabinet külügyminiszter-helyettesét ismeri. A forradalom leverése után emigrált, az általa alapított brüsszeli Nagy Imre Intézetet vezette, majd az Egyesült Államokban fejezte be gazdag életútját. Anyaországi (újra)fölfedezése az 1980-as évekre tehető: ekkor látogatta meg őt charlestoni otthonában Csalog Zsolt, és ekkor született az az életútinterjú, amelyből Csalog aztán az életregényként is olvasható prózaportrét írta. A híres-hírhedett anekdotázó Heltai történetei élvezetes stílusban kanyarognak – a zsidó polgári háttér, a szocdem indulás, majd az illegális kommunista múlt mozaikdarabkái között felbukkan a Kádár-legendárium és a Varsói Szerződés szövevényes története is. Több mint harminc év után méltó formában, Soltész Márton jegyzeteivel és elemző tanulmányával, annotált névmutatóval kísérve lát először napvilágot Csalog Zsolt dokuportréja, amelyhez a hagyatékból az író saját ’56-élményéről szóló, felkavaróan szép szövege járul előszó gyanánt. |
Körkép 2018Válogatta: Turi Tímea A Magvető mértékadó antológiája az elmúlt év folyóirat-publikációi közül válogatja ki a legjobb novellákat, idén harminchárom szerző munkáját. |
Szép versek 2018Válogatta: Szegő János A magyar költészet térképe a tavaly folyóiratokban megjelent izgalmas, eredeti, különleges és szép versekből. |
JAK-FÜZETEK
|
Németh Bálint: A hangyák élete Lehet-e verset írni csak a hangyákról? Németh Bálint erre tesz kísérletet, és arra a következtetésre jut, hogy bár a hangyákról olvasunk, mégis azt hisszük, rólunk van szó. Így aztán az az állítás, hogy csak a hangyákról talán nem is lehet verset írni, megint inkább az emberről mond el valamit. A hangyák élete című kötetben az élőlények hasonlóságának röhejessége mutatkozik meg ilyen ismétlődő ráismerések révén. És a magány: valaki elment, valami hiányzik. De van úgy, hogy éppen a hiány. |
Simon Bettina: Strand A Strand nem a felhőtlen vidámság helye. Emlékeink kuszák: örömpercek, kiszolgáltatottság, nedvesség, vibráló fény és alattomos kosz. Simon Bettina első verseskönyvének hangulata megragad, nem ereszt. A mondatok tiszták, a képek és asszociációk hamar kizökkentenek megszokott világunkból. De bárhol járunk, mindvégig otthonosság és otthontalanság egymást keresztező nyomait követjük, és a víz útját: akár egy fagyos utcán, akár egy folttisztítóban, akár egy – talán jövőbeli – elárasztott tájon. Test nem marad szárazon. |
Szeles Judit: Szextáns A szextáns egy kéttükrös szögmérő, amely több mint kétszáz éve segíti a hajósokat a tájékozódásban. Szeles Judit könyvéből egy mai tengerész alakja sejlik fel, aki a skandináv télben nem képes elszakadni a délkörön túli kikötők emlékétől. A romantika keveredik a tengeren töltött élet monotóniájával, egy-egy bensőséges epizód elbeszélése fonódik össze a hajózáshoz kapcsolódó tárgyak objektív ismertetésével. A már-már prózába hajló versek fegyelmezett hangvétele, száraz adatai izgalmas feszültségbe kerülnek az én és a te viszonyát megtöltő izzással. És ahogy a cím sejteti, a versek leplezetlen élvezettel vallanak a testiségről. |
Honlap ajánló:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: